Online-invoice: [Q&A]Magánszemély téves számla adószámmal de adószám nélküli ügyletre

[attilaszoke]

A kérdés, amire választ szeretnék kapni / The question I would like to be answered
Rövid és tömör leírása a kérdésnek. / A clear and concise description of the question.
Üdvözlet,
A téma már több psoztban is szerepelt, de a következő eset még nem teljesen világos.
Van egy magánszemély akinek van adószáma is. Egy olyan ügyletben kerül neki számla kiállításra
ami nem tartozna az adószámos értékesítés alá, de a számla mégis adószámmal kerül kiállításra.
Ilyen esetben mi a teendő? Ha adószám szerepel a számlán akkor mindenképp a Domestic csoportba kell tenni
és fel is kell tölteni a számlán szereplő személyes adatait? És még annyi, hogy ilyenkor valamilyen javításra szükség van?
pl, egy jóváíró számla adószámmal személyes adatokkal feltöltve majd egy új számlát magánszemélyként és személyes adatok nélkül?
Köszönettel,
A.

[NTCA-tax]

Ez nem adatszolgáltatási, hanem számlakiállítási kérdés. Amennyiben a számlán szerepel a vevő adószáma, akkor az adatszolgáltatásban is szerepeltetni kell és Domestic csoportba fog beesni a vevőadat. Amennyiben az értékesítő ezt látja, akkor számlával egy tekintet alá eső okiratot állít ki (amennyiben már a számla kibocsátása is megtörtént) és ebben a vevőadatokat korrigálja. Erről is megtörténik az adatszolgáltatás.

[attilaszoke]

Köszönöm a választ. Alapvetően tehát ha magánszemélynek kiállított számlán szerepel az Ő adószáma, akkor onnantól kezdve
már nem magánszemély kategóriába tartozik NAV feltöltés szempontjából és ezért a személyes adatok (Név, cím ami a számlán szerepel) küldendőek a XML ben?
Köszönettel

[nbeeps2]

Magánszemélynek NINCS adószáma. Ha van adószáma, akkor ő egyéni vállalkozó és nem magánszemély.
Tehát, ha az illető magánszemélyként vásárol, akkor vevőként nem lesz adószám a számlán, ha pedig egyéni vállalkozói minőségben vásárol, akkor meg lesz adószám a számlán.

[topybear]

Lehet magánszemélynek is adószáma. Ingatlan bérbeadás, egyéb szálláshely-szolgáltatás,őstermelő, szellemi szabadfoglalkozás.

[nbeeps2]

topybear: igazad van, félreérthetően fogalmaztam. A NAV szempontjából a magánszemélynek (PRIVATE_PERSON) NINCS adószáma. Akinek van adószáma (ideértve az ingatlan bérbeadással foglalkozó adószámos magánszemélyt) az belföldi adóalanynak számít és nem magánszemélynek.

[szkomaromi-contactplus]

Ez nem adatszolgáltatási, hanem számlakiállítási kérdés. Amennyiben a számlán szerepel a vevő adószáma, akkor az adatszolgáltatásban is szerepeltetni kell és Domestic csoportba fog beesni a vevőadat. Amennyiben az értékesítő ezt látja, akkor számlával egy tekintet alá eső okiratot állít ki (amennyiben már a számla kibocsátása is megtörtént) és ebben a vevőadatokat korrigálja. Erről is megtörténik az adatszolgáltatás.

@NTCA-tax Ez azt jelenti, hogy egy számlával egy tekintet alá eső okirattal meg lehet változtani a "nem megfelelő vevőt" egy számlaláncban? A példa fordított helyzete még érdekesebb a számunkra, amikor magánszemélyként lett kiállítva a számla, de módosítással már cégként lesz lejelentve. Ebben az esetben a cég fogja látni a módosítást az online felületen és az API-ban, ami adott esetben nem is kell, hogy soradatokat tartalmazzon, de nem fogja látni az eredeti bizonylatot és annak tételeit.

Első olvasatra ez ellentmond a mai számlázóprogramok számára kiadott NAV ajánlásnak:

Ajánlás-43: Ha a módosító számlán a felhasználó a vevő adatait módosítja, akkor javasolt felhívni a figyelmét arra, hogy a nem megfelelő vevőnek kiállított számlát érvényteleníteni kell. A számla módosítása a vevő adatainál csak az esetleges elírásokat korrigálhatja.

https://nav.gov.hu/data/cms558225/2021_03_01_SzamlazoFejleszt_iAjanlas_v1.0.pdf

Az ajánlás szövege alapján nekem csak egy érvénytelenítő számla és a számla helyes kiállítása tűnik korrektnek.

[KMGY100]

**Kérdések és válaszok az online számlaadat-szolgáltatásról

1. kérdésre válasz**
   """""A számla kiállítása (lezárása) után, de a számla kibocsátása előtt az adóalanyhoz értesítés érkezik a vevő címének változásáról. Ezért az adóalany már nem bocsátja ki (nem adja át vevőjének) a kiállított számlát, csak a számlázó programban érvényteleníti azt, és új számlát állít ki, amelyen már a vevő új címe szerepel. Mivel ebben az esetben az adóalany a hibás számlát nem bocsátotta ki, az új számla az eredeti számla szerepét tölti be, annak nem kell a sztornírozott számla sorszámára hivatkoznia."""""

Szerintem ez pont belefér abba, hogy véletlenül felcserékjük a magánszemély és az E.V. állapotot.
Vagyis stornó és új számla.

[Macskafarka]

Osztom @szkomaromi-contactplus véleményét, szerintem is a felvázolt esetben csak érvénytelenítő számla és a számla helyes kiállítása tűnik korrektnek. A vevőadatok korrigálása nem lehet parttalan, valahol meg kell húzni a határt. Lehet név elírást, vagy cím elírást, vagy bankszámlaszám elírást, esetleg teljesítési dátumot korrigálni módosító okirattal, azonban nem lehet teljesen más partnerre módosítani. Csupán az a kérdés, hogy mi számít "teljesen más" partnernek. Véleményem szerint ha az adószám 1-8 karaktere különbözik, akkor az más partnernek tekintendő. Márpedig az adószámos magánszemély, az egyéni vállalkozó és a természetes személy szerep az más entitás. Ezt a ma kiadott NAV ajánlás is megerősíti.
A más entitás mivolta miatt a fenti esetben módosító okirat szóba sem jöhet, csak az érvénytelenítés és az új lánckezdő számla kiállítása. Kérem ennek megerősítését is @NTCA-tax -tól.
Kíváncsi vagyok, mi történik a NAV adattárában, ha egy PRIVATE_PERSON-ra kiállított számla után bemegy egy "módosító okirat, amelynek nincs tételsora, csak az adószámot és a nevet módosítja + DOMESTIC lesz. Vajon átcitálásra kerül-e a korábbi számla az új adóalanyra? Gyanítom, hogy nem.
Ha ezt meg lehetne tenni, akkor egy adóalanynak kiállított számla után megnyílna az adólevonás lehetősége, de a módosító okiratot már más kapná, aki szintén élhetne az adólevonás jogával. Az első bizonylat vevője nem is tudna arról, hogy másik entitásra módosították az általa kézhez kapott számlát.
Erre kíváncsi leszek, mert a júliusi áfa tervezetből minden ki fog derülni.

[jozanesz]

A kapcsolódó 31. kérdés-választ és a mai ajánlást is sikerült úgy megfogalmazni, hogy kellően zavaros legyen. Pl.

Ha az ügylet mégsem jött létre vagy nem a számlán szereplő felek között jött létre, akkor a számlát számlával egy tekintet alá eső okirat kiadásával érvényteleníteni kell.
...
A helyes adattartalommal kiállított számla is az eredeti bizonylat módosítása, így ebben is megfelelően hivatkozni kell az eredeti számlára.

Akkor most ha nem is ugyanannak az ügyfélnek állítjuk ki az új számlát, akkor mégis hogyan kell hivatkozni? Meg egyáltalán, ez az új most számla vagy részlegesen egy tekintet alá eső okirat?

Egyébként ugyanilyen problémára már itt sem kaptam választ.

[Macskafarka]

@jozanesz írta:
"Akkor most ha nem is ugyanannak az ügyfélnek állítjuk ki az új számlát, akkor mégis hogyan kell hivatkozni?
Meg egyáltalán, ez az új most számla vagy részlegesen egy tekintet alá eső okirat?"
Szerintem hivatkozni előzmény számlára csak ugyanazon partner esetén lehet. Módosító okirat is csak ugyanazon partneren belül értelmezhető véleményem szerint. Egy ERP rendszernek partnerenként kell tudnia folyószámla kartont vezetni. A számlaláncolat (füzér) bevezetése értelmesen csak ugyanazon vevő esetén jöhet szóba. Ha más a partner, akkor más a gazdasági esemény is, mert nem A-nak értékesítettem, hanem B-nek. És a B-nek való értékesítés számlával (lánckezdő) bizonylatolandó. Az A-nak történt számla kiállítás téves, mert nincs mögötte valós gazdasági esemény, ergo érvényteleníteni (storno) kell.

[jozanesz]

Azt, hogy az új számla tartalmában az eredeti számlát módosító – számlával egy tekintet alá eső – okiratnak minősül-e, alapvetően a számlázó programot alkalmazó (és nem a számlázó program) tudja meghatározni.

Dehogy tudja. Mi alapján tudná, mikor nincs egzakt szabály, csak példálózás.

A számla kiállítása (lezárása) után, de a számla kibocsátása előtt az adóalanyhoz értesítés érkezik a vevő címének változásáról. Ezért az adóalany már nem bocsátja ki (nem adja át vevőjének) a kiállított számlát, csak a számlázó programban érvényteleníti azt, és új számlát állít ki, amelyen már a vevő új címe szerepel. Mivel ebben az esetben az adóalany a hibás számlát nem bocsátotta ki, az új számla az eredeti számla szerepét tölti be, annak nem kell a sztornírozott számla sorszámára hivatkoznia.

A számla lezárása után bemegy az adatszolgáltatás. „csak a számlázó programban érvényteleníti az” - ugye ez egy STORNO okiratot jelent, amelyről szintén megy az adatszolgáltatás? Ekkor milyen trükkel lehet megakadályozni, hogy akár az eredeti, akár a STORNO kibocsátódjék, vagy a másolatuk a téves címmel kinyomtatódjék? Ha ezt nem lehet megakadályozni, akkor mi a különbség a kibocsátott és nem kibocsátott számlák esete között?

És ha kibocsátottam, de visszahozza az ügyfél a számlát, és eltépem (e-számlát nehéz lesz), akkor ugyanott vagyunk, mint ha nem bocsátottam volna ki? Vagy ha pár nap múlva még kitúrják a nyomdában/postázóban, és ott veszik ki százezer számla közül a pár problémásat?
Az külön vicces, hogy e-számlával nem lehet az eredeti példát sem eljátszani, mert a definíciójában benne van, hogy elektronikusan fogadták be. Ha nem lett kibocsátva, akkor be se tudták fogadni. Ilyenkor előbb le kell javítani UNKNOWN-ra a típusát, hogy lehessen sztornózni?

[NTCA-tax]

Az áfa törvény szempontjából a vevő lehet adóalany vagy nem adóalany. Az adóalany az, aki gazdasági tevékenységet végez, függetlenül attól, ezt milyen formában teszi. Tehát ebből kifolyólag egy adószámos magánszemély, KATA-s egyéni vállalkozó és alanyi mentességet választó vállalkozó is adóalany. Amikor a vevő megadja az adószámát, akkor jelzi, hogy mint adóalany vásárolta az adott terméket, szolgáltatást.

Persze előfordulhat, hogy a vevő rájön arra, hogy az adott terméket mégsem a gazdasági tevékenységéhez szerezte be. Ekkor az adott számlát nyilvánvalóan nem teszi be levonható adóként a bevallásába. Még az is előfordulhat, hogy visszamegy az értékesítőhöz, és a számla módosítását kéri. Ennek a gyakorlati eshetősége azért nem túl nagy lehet, de ne zárjuk teljesen ki. Mivel az adóalany és nem adóalany vevő között nincs közvetlen átjárás, ezért az adóalany vevőnek kiállított számlát érvényteleníteni kell és a nem adóalany magánszemélynek kell a számlát kiállítani. A magánszemély vevőnek kiállított számla ekkor nem hivatkozik semmire, mivel az nem számlával egy tekintet alá eső okirat, hanem számla.

[jozanesz]

Mivel az adóalany és nem adóalany vevő között nincs közvetlen átjárás, ezért az adóalany vevőnek kiállított számlát érvényteleníteni kell és a nem adóalany magánszemélynek kell a számlát kiállítani. A magánszemély vevőnek kiállított számla ekkor nem hivatkozik semmire, mivel az nem számlával egy tekintet alá eső okirat, hanem számla.

Végre ez világosan le van írva. Köszönjük. Akkor már csak a többi esetet kellene ugyanígy tisztázni. Pl. csak az adószám rontott, és ennek alesetei (pl. csak az áfakód rontott; csak az adóigazgatóság rontott; a törzsszám rontott). Czöndör Szabolcs belekezdett ilyen esetek említésébe a napokban, de annyira zavarosan adta elő, hogy abból számomra semmi nem derült ki.

---

Egyébként ez a teljes érvénytelenítés egyéb problémát vethet fel. Találkoztam olyan esettel, hogy sok-sok éven át tévesen volt egy magánszemélynek kibocsátott számlákon egy teljesen más jogi személy adószáma feltüntetve a vevő adatai közt. E számlák érvénytelenítésével elvesznek az eladó követelései évekre visszamenőleg? A javított új számlákat meg nem lehet a törvények által előírt időben kibocsátani.

[Macskafarka]

Átérzem @NTCA-tax nehéz helyzetét, amikor a jogszabály pongyolasága miatt kerül nehéz helyzetbe.
Azonban halkan megjegyzem: Adószámos magánszemély NEM folytat gazdasági tevékenységet. Ahhoz, hogy folytathasson egyéni vállalkozónak kellene bejelentkeznie.

[Macskafarka]

@jozanesz által leírtak rávilágítanak arra a fontos dologra, hogy a számla nemcsak adóügyi okirat, hanem polgárjogi követelést is megtestesít, az eladó az ellenértéket ezzel érvényesíti a vevő felé. Az érvénytelenített számla utáni követelések polgárjogilag elvesznek, és az újonnan kiállított (de az akár évekkel ezelőtti teljesítési dátumú) számla kibocsátásakor számolni kell a vevő elutasításával (pl. ha a szerződés tartalmaz olyant, hogy a számlát a teljesítés után X napon belül ki kell állítani, különben a követelés nem érvényesíthető). Szóval a vevő felé a számla módosítgatása tűnik kevésbé rizikós dolognak.

[NTCA-tax]

Az alapkérdés megválaszolásra került szerintem. Van még nyitott kérdés, vagy zárható az issue?

[jozanesz]

Volt kérdés, persze, amint látszik. Átmásoljam külön issue-ba?

[NTCA-tax]

A kérdést valahogy nem találom... Egy hozzászólásban beidéznéd mire gondoltál???

[jozanesz]

Így is lehet. Ez volt a legutóbbi kérdés: „E számlák érvénytelenítésével elvesznek az eladó követelései évekre visszamenőleg?”

[NTCA-tax]

A számlának a valós gazdasági eseményről kell szólnia. Amikor számlát módosítunk, vagy érvénytelenítünk, akkor ennek az a célja, hogy a valós gazdasági eseményhez igazítsuk a számlázást. Amennyiben rossz vevőre állítottunk ki egy számlát, akkor azért érvénytelenítjük, mert a valóságban más vevővel történt meg a gazdasági esemény. Így a követelések nem vesznek el, hiszen a számlától függetlenül megtörtént a gazdasági esemény, csak éppen más felek között. Persze előfordulhatnak extrém helyzetek, de ezeknél általában az eladó akár éveken keresztül nem vette észre, hogy rossz vevőnek számlázta ki a teljesítést.

[jozanesz]

Köszönöm. Remélem, hogy a közjegyzők, bíróság, stb. is így gondolják. Ilyen esetben vissza lehet dátumozni az új számlán a fizetési határidőt (a kiállítás dátumához képest akár évekkel korábbira), hogy a késedelmi kamatok jogalapja megmaradjon?

---

Következő kérdéscsoport: mely esetekben kell még sztornó javítás helyett.
„a többi esetet kellene ugyanígy tisztázni. Pl. csak az adószám rontott, és ennek alesetei (pl. csak az áfakód rontott; csak az adóigazgatóság rontott; a törzsszám rontott). ”

[Macskafarka]

Engem is érdekel a dolog, de megkérem a válaszadót, hogy a válaszát törvényre alapozza, mert az adószám fogalma létezik az ÁFA tv.-ben is, és az Art-ben is, de nincsen sem "adótörzsszám", sem "áfa kód", sem "területi kód". Ez utóbbiak látszólag csak a NAV kényétől-kedvétől függenek, és akkor változtatja meg a felépítést, amikor akarja, mert jogszabály nem szabályozza.
Az egész olyannak tűnik, mintha a busztársaság eldöntené, hogy bizonyos járatokra csak azokat a buszokat vezényli, amelyeknek az 5.-6. karaktere '45' . Ez lehet, hogy működik, de 3. félnek (pl utasnak) semmiféle dolgot nem szabad erre építenie.

[NTCA-tax]

Az adószám felépítése az adóztatás alapját képezi, így az ezt szabályozó rendelkezés is régi. A 8002/1987 APEH-KSH együttes tájékoztatója írja le az adószám felépítését. Az adóhivatal honlapján is elérhető ez a felépítés: link

Mivel az adószám jelenti az adóalany nyilvántartás alapját, egyfajta kulcsként funkcionál az adóhivatali rendszerben. A törzsszám és területi kód nem a véletlen szülte, annak más közigazgatási intézménnyel is van kapcsolata. Az áfa kód tartalmát pedig a mindig aktuális jogszabályok határozzák meg. Így az adóhivatal kénye-kedve szerint eléggé nehezen tudná megváltoztatni, mint ahogy a történelmi tapasztalat is mutatja, 1987 óta változatlan a felépítése, csak az adókódok gyarapodtak.

Az áfa törvény a törzsszámra az adószám első nyolc karaktereként hivatkozik. A kettő ugyanaz, bár a törzsszám azért rövidebb fogalom... A számla kiállításnál elegendő tehát a törzsszámot feltüntetni a vevő oldalán, kivéve a belföldi fordított adózás esetét. Ott a jogszabály a teljes hosszúságú adószámot vár el.

És most visszatérve az eredeti kérdésfelvetésre. Abból az alapelvből kell kiindulni, hogy az áfa törvény két esetben mondja azt, hogy a számlát érvényteleníteni kell: amennyiben nem történt meg a gazdasági esemény vagy nem a felek között történt meg a gazdasági esemény. Az adószám kérdése egyértelműen ez utóbbihoz kapcsolódik. A jogszabály lényegében azt az esetet akarja elkerülni, hogy egy számlát kiállítunk A társaságnak, majd B társaságnak kiállított számlával korrigáljuk. Ekkor előállhat olyan eset, hogy A társaság és B társaság is levonásba helyezi számla adóösszegét.

A fenti elvek után nézzük néhány esetet:

• Amennyiben egy másik vevő adatait tüntetjük fel, akkor ezek alapján mindenképpen érvényteleníteni kell a számlát.
• Amennyiben elírjuk a vevő adószámának egy számjegyét, vagy területi kód nem pontos (és csak ennyit rontunk el a vevő adatainál), akkor ezt még lehet módosító okirattal helyretenni. Ez független attól, hogy például a területi kód kötelező adattartalom vagy sem. Egy egyenes adózású belföldi ügyletnél bár nem lenne kötelező a területi kód feltüntetése, de ha mégis feltüntetjük és az hibás, akkor azt érdemes javítani. A számlán feltüntetett adatoknak helytállóaknak kell lenniük akkor is, ha jogszabály alapján nem kötelező az adott adattartalom.
• Ha ugyanannak a vevőnek egy másik adószámát tüntetjük fel (ilyen lehet például ha más tagországban is rendelkezik áfa regisztrációval), akkor ezt csak érvényteleníteni lehet.
• Amennyiben a vevőnk csoportos adóalany és a csoporttag adószámát szerepeltetjük a vevői oldalon, akkor azt célszerű érvényteleníteni és új számlát kiállítani az áfacsoportnak. A csoporttag ugyanis nem adóalany, hanem az áfacsoport az adóalany.

[Macskafarka]

Külön köszönöm @NTCA-tax -nak az adószám elmagyarázását, így már érthető a dolog.

[jozanesz]

az áfa törvény két esetben mondja azt, hogy a számlát érvényteleníteni kell: amennyiben nem történt meg a gazdasági esemény vagy nem a felek között történt meg a gazdasági esemény

És ezt pontosan hol mondja? Ha az 55. §-ról beszélünk, az nem ezt írja. (És úgy látom, hogy implicite az egyenes adózás esetéről szól.)

1. § (1) Az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul (a továbbiakban: teljesítés).
   (2) Az (1) bekezdéshez fűződő joghatás beáll abban az esetben is, ha teljesítés hiánya ellenére számlakibocsátás történik. A joghatás a számlán a termék értékesítőjeként, szolgáltatás nyújtójaként szereplő személyre, szervezetre áll be, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy
   a) a számlakibocsátás ellenére teljesítés nem történt, vagy
   b) teljesítés történt ugyan, de azt más teljesítette,
   és ezzel egyidejűleg a kibocsátott számla érvénytelenítéséről is haladéktalanul gondoskodik, illetőleg - nevében, de más által kiállított számla esetében - az a) vagy b) pontban meghatározottak fennállásáról haladéktalanul értesíti a számlán a termék beszerzőjeként, szolgáltatás igénybevevőjeként szereplő személyt, szervezetet.

Itt az adófizetési kötelezettsésgről van szól, amely ugyanúgy fennáll, ha Gipsz Jakab Kft. helyett az ügyintéző véletlenül az X Jákob Kft-t választotta ki vevőként, így ez a paragrafus nem zárja ki az érvénytelenítés nélküli helyesbítést. Ha az ügyintéző nem a vevőt, hanem az eladót rontotta el, ott elfogadom bizonyítottnak, hogy érvényteleníteni kell (de ez az eset a gyakorlatban nyilván jóval ritkábban fordul elő).
Ha másik paragrafusról van szó, akkor szeretném tudni, hogy melyikről, mert látszólag arra van alapozva minden további állítás.