Online-invoice: [Q&A] Sima CREATE számla nem lehet negatív

[nbeeps2]

Mint ismert, WARN üzenet jön, ha valaki csak úgy simán egy számlát (pl. visszáru) állít ki mínuszos végösszeggel, ez ok. Mi a helyes eljárás az alábbi (nem visszáru) esetben?

A számla kiállítója kiállít egy egy sorból álló előleg számlát (megnevezés: előleg 500 ezer Ft) egy több tételből álló megrendelésről teljes összegről. A vevő ezt kifizeti. Megtörténik ezeknek az áruknak a berendelése, stb, de kiderül, hogy egy-két dolog nem érkezik meg. Jön a vevő átvenni az árut, kapja a sima CREATE végszámlát, amint rajta van a korábbi előleg beszámítása és le kell vonni belőle a nem teljesített termékeket, így a számla végösszege mínuszos lesz és jön a WARN.

Mi a megoldás?

[Macskafarka]

Engem is érdekel a válasz, mert az ügyfeleink olyan válaszokat kaptam a helyi(területi) NAV-tól, ami alapjaiban forgatja fel az eddigi logikát.
Konkrétan azt kapták, hogy a fel nem használt előleg miatt az előlegszámlát módosítani kell egy módosító okirattal. Ez nagyon messzire vezet.
Persze kezdjük onnan, hogy törvény nem írja elő azt, hogy e lehetne végszámlába nagyobb összegű előleget betudni, sőt azt sem írja elő törvény, hogy a végszámlába egyáltalán előleg betudó sort bele kellene írni. Ja, még a "végszámla" fogalom sincs az áfa törvényben.
Vannak helyette utólagos magyarázatok, és törvényi változás nélküli szigorítások.

[Macskafarka]

Már az alapokkal van a probléma.
Az előlegszámla lényegében egy pénzbevételi bizonylat kellene, hogy legyen, ami nem áfás.
Ezzel szemben a törvény áfásnak nyilvánította, holott még az sem tudható előre, hogy az előlegezett terméknek mi lesz az áfa kulcsa a későbbi teljesítéskor. Akár más helyettesítő terméket értékesítünk, akár az áfa kulcs változik meg a törvényi rendelkezések miatt.
Van már olyan bírósági határozat, hogy az előleg nem lehet áfás. És? Ettől még áfásnak követeli meg a törvény.

[NTCA-tax]

Ezt a kérdést egy korábbi issue-ban alaposan körbejártuk: https://github.com/nav-gov-hu/Online-Invoice/issues/137. Így most csak a korábbinál újabb felvetésekre próbálok reagálni:

Alapvetően két pénzügyi tranzakcióról beszélünk az előleg-végszámla kapcsán (tudom, nincs ilyen az áfa törvényben, de ez a gyakorlatban használt fogalom jobb, mintha állandóan a jogszabályt kellene idézgetnem): történik egy (vagy több) előleg fizetés, ezt követően pedig egyszer megtörténik a teljesítés. Az előleg megfizetése és a gazdasági esemény teljesítése jellemzően nem egy napra esik. Ezért kerül kibocsátásra előleg számla (melynek teljesítése a fizetés napja), a gazdasági esemény teljesítése pedig az ügylet tényállásszerű megvalósulásának az időpontja. A számla kiállításának időpontját is ez a két teljesítési dátum vezérli.

Az előleg fizetésekor keletkezik számlakiállítási kötelezettség (159. § (2) a)), melynek az adómértéke a fizetendő adó megállapításakor érvényes adómérték lesz (áfa törvény 84. § (2)). A teljesítéskor amennyiben több előleg került megfizetésre, akkor nem a teljesítés összege lesz negatív, hanem a megfizetett előleg összege lesz kevesebb (hiszen annak a számlának egy része jár vissza a vevőnek). Ekkor az előleg megfizetésének teljesítési időpontjával történik meg a korrekció (áfa törvény 153/B. § (1) a)), nem pedig az ügylet teljesítésének dátumával.

[Macskafarka]

Ha jól értem NTCA-tax-ot, akkor a végszámla készítésének időpontjában derül ki az, hogy az előleg sok volt, ezért az előleg számlát utólag módosítani szükséges az eredeti teljesítési dátumával. Ha az előleg beérkezése korábban már lezárt áfa időszakba esik, akkor az előlegszámla módosítása azonnal maga után vonja az áfa bevallás önrevízióját. És ha egy következő hónapban kiderül, hogy egy másik előleg is sok volt, akkor azt az előlegszámlát is módosító okirattal kell módosítani, az eredeti előlegszámla teljesítési dátumával, Vagyis előfordulhat hogy egy már önrevíziózott áfa bevallást ismét önrevíziózni kell. Ha nem egyszerre derül ki egy bevallott hónap 50 db előlegszámlájáról a korrekció szükségessége, akkor előfordulhat az, hogy az egy adott havi áfa bevallást 50x kell önrevíziózni.
Ez önmagában is hatalmas feladat, ráadásul szinte biztos, hogy ez a sok önrevízió magára vonja az adóhatóság kiemelt figyelmét.
Másrészt az önrevíziónak egyéb jogkövetkezményi is vannak, amit nem vállal be mindenki: Újra indul az elévülési idő.
Hab a tortán, hogy a visszamenőleges teljesítési dátum lehet, hogy önmagában is WARN-t indukál.
Érdemes tehát meggondolni azt, hogy jobban járunk-e azzal, ha a negatív végszámla WARN lesz, minthogy nyakunkba vegyük az előlegszámla módosításának és önrevíziójának terhét.
Simán bevállalható a negatív összegű végszámlára érkező WARN, mivel semmilyen törvényt nem sért, és a jogszabály erre vonatkozóan évek óta NEM változott.
Nehéz lesz a NAV-nak megmagyarázni, hogy egyszercsak meggondolta magát, és elkezdett WARN-t küldeni. És éppen a 2.0 XSD struktúra bevezetése kapcsán. Ezt simán lehet hibának tekinteni.

[Macskafarka]

Jogilag is problémás az előleg számla utólagos módosítsa.
Akkor máris borul az, hogy az előleg kézhez vételéről (banki utalásnak a bankszámlánkon való jóváírásáról szól az előlegszámla. Mert a pénz megérkezik, és én utólag, a módosító okirattal adom jelét annak, hogy nem is előleg volt. És akkor elkezdődhet a jogászkodás, bele lehet magyarázni szándéktól és vérmérséklettől függően más jogcímet: ajándék, apport, vételár, megvesztegetés, megváltás stb.
Ezzel csak jelezni akartam azt, hogy milyen (nem adózási) jogkövetkezményei vannak annak, ha egyszer előlegnek elismert jogcímről meggondolom magam.
És az egésznek csupán az az oka, mert a jogalkotó az előleget áfáztatni akarta, és a NAV egyszercsak elkezdett WARN-t küldeni a negatív végszámlára.

[NTCA-tax]

Az önellenőrzés irányába én nem mennék, mivel csökken az adóalap, tehát elvileg nem lenne szükség az önellenőrzésre.

Az adóhivatal a warning jelzésekkel sokszor a hibás számlakiállítási gyakorlatra próbálja felhívni a figyelmet. Ahogy ez az issue és a megelőző issue is mutatja, elég sikeresen :)

Az a tény, hogy valamilyen számlázási problémára nem alkottunk korábban warningot, de bevezetünk egy új warningot, éppen a közös tanulási folyamatunk része. Ahogy látjuk a számlaadatokat rendszerszinten, rendszerszinten tudunk rá reagálni és figyelmet felhívni. Az adózó felelőssége, hogy ezzel mit kezd. Beszéltem olyan adózóval, aki például látta a problémát a negatív számlákkal kapcsolatban és elmondta, hogy ezt majd a következő számlázási fejlesztésénél fogja megoldani. Ez is egy probléma kezelési módszer, hiszen itt számlakiállítási gyakorlatot, de akár egy egészen komplex folyamatot kell megváltoztatni. A negatív összegű normál számla warningja éppen ezt a célt szolgálja, hogy hatást gyakoroljunk a számla kiállítási gyakorlatra.

[Macskafarka]

Értem én a jó szándékot a WARN esetén, de téves irányba viszi el a dolgot.
Az áfa bevallás esetén mindenképpen kell önrevízió adóalap csökkenés esetén is, de a befogadó oldalon a kisebb előleg kisebb levonandó összeget eredményez, de a negatív levonandót egy trükkel pozitív fizetendőként kell kimutatni a xx65A 31. sorában. Ami megintcsak azért került bele, mert nem akartak negatív összeget fogadni az xx65A 66. sorába.
Ezzel a technikai fizetendővel többen és hamarabb lépik át a negyedéves/havi bevallás értékhatár küszöbét, ehhez elég csak a levonható adó csökkenését fizetendő adónak átnevezni.
De visszatérve: A befogadó oldalon is le kell követni a változást az M lapon. Tehát a már lezárt bevallást önrevíziózni kell befogadó oldalon is.

[Macskafarka]

Sajnos ez az egész nincs folyamatában átgondolva. Szerintem nem itt fogjuk tudni ezt megoldani.
Jó lenne egy Információs füzet A NAV honlapján az előleg kiállítás-befogadás-módosítás-bevallás folyamatáról.

[NTCA-tax]

Ezt az igényt jelzem a kollégáknak.

[Macskafarka]

Köszönöm!
Még egy adalék a témához: Előleget kapok 1M Ft+27% áfa-t, de a teljesítésig a törvény úgy változik, hogy csökken az ÁFA kulcsa, mondjuk 20%-ra, vagy magát a terméket sorolják át 18%-os kulcs alá,
Ha azt, és annyi nettóért adom el, amire előleget kértem, akkor is több lesz az előleg, mint a végszámla. és akkor indulhat a módosító okirat az előlegszámlára, ami önreviziót von maga után, ami adott esetben pótlékfizetéssel is járhat, és sok-sok munkával + újrainduló elévülési idővel.
Pedig én mindent pontosan végeztem, csak a jogszabály változott.

[nbeeps2]

@NTCA-tax ok, köszönöm a választ.

[jeezy1984]

Sziasztok!
A fenti problémára nem jelentene megoldás egy újabb "előleg" felvétel? Mivel a tételen kell szerepeltetni hogy "előleg" vagy "végszámla" így szerintem ezzel ez kiküszöbölhető lenne.
Tehát ha kiállítottam 500eFt-ról előlegszámlát, és a végszámlánál ezt beszámolják, de csak 300eFt értékben visznek anyagot akkor -200eFt lenne a számla. Ha ehhez hozzáteszem a különbséget 200eFt egy újabb előleg soron, akkor a számla 0 Ft lesz. Nincs WARN üzenet és a következő számlánál ha jön a vevő be tudom újra az előleg fennmaradó részét. Ezzel az ÁFA kulcs változás is kezelhető lenne. A kérdés csak annyi hogy mit szól hozzá a NAV rendszere hogy ugyan azon a számlán van "végszámla" és "előlegszámla" jelölés is.

[nbeeps2]

@jeezy1984 : Az ügyfél vissza akarja kapni a pénzét, mert 200e forinttal többet fizetett, nem akarja, hogy a kiállítónál álljon a pénz, mint előleg, mert lehet legközelebb már nem is akar ott vásárolni...

[Macskafarka]

@jeezy1984: Amit leírtál, az néhány esetben alkalmazható. Mi ezt már évek óta így csináljuk, ezzel a módszerrel egyetlen előlegszámlán szereplő összeg akár több részben, több végszámlába is felhasználható. Azonban nem oldja meg sem a nbeeps2 által jelzett pénz visszafizetéses problémát, és szerintem nem oldja meg a más áfa kulcsú értékesítésbe való előlegbetudást sem.
Az a korrekt, ha az előleggel megegyező kulcsú végszámlába kerül az előle betudásra, mert különben kezelni kell az eltérő kulcshasználattal járó problémákat is. Több ilyen is van, ezek érintik az áfa bevallást, a könyvelést, és a kerekítést. Sőt még az árfolyam-különbözetet is belföldi devizás végszámla esetén.

[jeezy1984]

nbeeps2: Ha vissza akarja kapni a pénzt sem látok ezzel problémát. Ugye itt az okozza a gondot hogy hozzá "akarunk" nyúlni egy már meglévő esetleg könyvelésileg le is zárt időszakhoz. Ezért szükséges két bizonylaton kezelni, hogy eltérő dátumokkal tudjuk szerepeltetni. Természetesen ha vissza akarja kapni a pénzt akkor a számla negítv előjelű lesz. De simán lehet ( pl. módosító számla esetén is ) a számla negatív előjelű, de ezen szerintem nem is akad ki a NAV.
Macskafarka: Szerintem ez más ÁFA kulcs esetén is járható. Ha pl. fizetett 500eFt + 27% ÁFA (635eFt) előleget, beszámoltuk 300eFt +18% ÁFA (354eFt) összeget, akkor a különbségünk (281 eFt). Persze ez kérdés milyen ÁFA kódon (szerintem az eredeti ez esetben 27%-os kóddal), így 221,26eFt a nettó. Így persze még mindig túlfizetésünk van, de ezeket a könyvelésben kell kezelni különböző címen. Sajnos nem minden esetben tudjuk milyen ÁFA kódhoz tudjuk majd be az összeget, és az alkalmazottak nagy része nem könyvelő így kell egy számukra "emészthető" megoldás is.
Ez deviza esetén is alkalmazható, hisz más más árfolyamon kell betudni tételeket és nem sok program kelet tételes deviza árfolyamot.
Természetesen az általam javasolt "megoldás" csak javaslat a probléma kezelésre, mert kezelni kell. Ezzel hogy "átgörgetjük" másik bizonylatra a különbséget, kezelhető a dátum az ÁFA, az árfolyam eltérés is. Nem kell önrevízió semmi. Az ügyfél megkapja a pénzt, a cég bevallja. Az egyedüli buktató a ÁFA bevallás esetén lehet a különböző kulcsok miatt, de ezt már a könyvelő szerintem tudja kezelni, és ha a legmagasabb 27%-os kulccsal kezeljük az előleget, akkor túlfizetésünk lesz ami miatt az adóhatóság szerintem nem fog megdorgálni senkit.

[Macskafarka]

A NAV eddig azt hangoztatta, hogy ez előleget konkrétan ismert dologhoz kapjuk. Ha ismerjük mihez kaptuk , akkor ismernünk kell annak ÁFA kulcsát is.
A gyakorlat sokszor az, hogy a szállító eddig nem is veszi komolyan a rendelést, ha nincs előleggel megtámogatva. Az előlegről kiállítjuk az előlegszámlát mondjuk 27%-kal, de aztán a felhasználás részben más áfa kulccsal történik.
A más áfa kulcsú felhasználás könyvelésileg okoz érdekességet, mert az előlegszámlán szereplő 27%- os ÁFA egy részéből lesz pl. az 5%-os áfa alapja, amit bevallásilag is le kellene kezelni, és könyvelésileg is. (árfolyammal is, mert pl. az így alappá átminősített áfa vajon az előleg eredeti teljesítési dátumának árfolyamával történjen, vagy az átminősítést indukáló végszámla kelt napjának árfolyamával.

[Macskafarka]

MI van azzal, hogy fordított áfás értékesítéshez kapunk előleget? Mit okoz, ha fordított áfás előlegszámlát egyenes áfás termékértékesítésbe használunk fel? Kaptunk 127e Ft előleget vetőmagra (fordított áfás). Nem adunk föl áfát az adatszolgáltatásban. A végszámla egyenes áfás lesz, aminek az első sora 100e alap + 27e áfa=127.000 Ft. A második sora -127e Ft alap 0 Ft áfa. A 2020.07.01-től a végszámlánál csak a különbözetet kell feladni, ami bruttó 0 Ft, Tehát feladunk 0 Ft-ot.
Nem fogom ezt csinálni, de az a baj, hogy ez egy lehetséges jogértelmezés.
Örüljünk annak, hogy a világ legbonyolultabb áfa rendszertét működtetjük! Mindannyian.
Van, aki kodifikálja, van aki magyarázza, van aki kérdez, van, aki teljesít és jogszabálykövet. Gratula mindenkinek!

[jeezy1984]

Macskafarka: Amikor könyvelőkkel beszélek és előjön hogy nem lehet közvetlen egyik kartonról a másikra átvezetni akkor csak annyit szoktam mondani hogy kell egy technikai karton amin átvezetjük. Ez eddig mindig bejött, kivirultak és megoldódott a dolog.
Ezt számla nyelvre leegyszerűsítve kb ezt jelenti:
Kiállítottam az előleg számlámat 100e alap + 27e áfa = 127e előleg.
kiderül hogy 0 áfá-s a tétel -> bejön az "átvezetései számla"
betudok 100e +27e = 127e előleget az előző számlából végszámla sorba, felveszek egy új normál előleg sort 127e +0e =127e értékben és ezt az összeget fogom betudni a 3.ik végleges "vetőmag számlába".
Ez most csak egy sarkított példa, de nagy vonalakban tartalmazza a megoldás lényegét. Így "minden" (áfa, árfolyam, dátum, stb.) variálható de a helyén lesz, max a könyvelésnek az áfa bevallásnál ezekre a "technikai számlákra" oda kell figyelni hogy megfelelő helyen szerepeltesse / átvezesse.

[Macskafarka]

jeezy1984: Amit leírtál, azt akár egyetlen végszámla 4 db soraként is le tudom képzelni.
1.sor termék értékesítés 100e+27e
2.sor: előleg betudás -100e-27e
3.sor előleg újratervezve: 127e + 0e
4.sor újratervezett előleg betudás: -127e -0e
Ezt így már be lehet vallani, és lehet könyvelni is.

[Macskafarka]

Javítva:
jeezy1984: Amit leírtál, azt akár egyetlen végszámla 4 db soraként is le tudom képzelni.
1.sor termék értékesítés 100e+0e
2.sor: előleg betudás -100e-27e
3.sor előleg újratervezve: 127e + 0e
4.sor újratervezett előleg betudás: -127e -0e
Ezt így már be lehet vallani, és lehet könyvelni is.

[jeezy1984]

Igen összeg szinten rendben lennénk. A 3-as tagolás akkor kell ha "számla fejléc" adatok (pl. árfolyam teljesítés dátuma) változik, mert a legtöbb számlázó nem kezel tételes árfolyamot, vagy tételes teljesítést (gyűjtőszámlához hasonlóan).
Illetve még ez is lekezelhető lenne 2 bizonylaton ha 3-ból 2nél megegyeznek a fejléc adatok, csak így "gondolkodni" kéne a számlát kiállítónak, amire sokszor nincs ideje, illetve a 3-as tagolásnál a könyvelőknek is nagyobb játék teret biztosítunk a helyesbítésre és átvezetésre.
Persze ezek most csak felvetések, jó lenne állásfoglalást hallani ez ügyben az illetékes szervektől is.

[bakter80]

és mi történik akkor, ha a negatív végszámla hivatkozik az előlegszámlára, mint módosított számlára?

[pelach]

És mi van azokkal a termékekkel amit visszahoz a vevő?
Pl.: eladtam egy mosógépet, kiszámlázom, elromlik mondjuk 3 napon belül a vásárló eláll a vásárlástól?
Vagy vett 100db izzót és kiderül neki csak 90 kell a többit visszahozná.
Míg a második esetbe tudom azt mondani vásárolja le, így lesz egy max 0-s számla első esetbe vissza kell adni neki az árát.
Ha van rajta mondjuk 2 tétel, és csak egyik romlott el, le se stórnózhatom. Negatív számlát se állíthatok ki. Ilyenkor mi az eljárás?

[Macskafarka]

pelach Addig kezelhető a kérdés, ameddig tudja a számla kibocsátó azt, hogy melyik számlára kell módosító okiratot kiállítani. Ha eláll a vásárlástól, akkor az érvénytelenítő számla, ami lehet negatív, csak hivatkozni kell az előzmény számlára. Ha visszahozza az izzókat, az is kezelhető olyan negatív összegű bizonylattal, amely hivatkozik az előzmény számlára.
CREATE számla nem lehet negatív, vagyis számla láncolat kezdő számla nem lehet negatív.
A problémát én abban látom, amikor nem azonosítható be a kezdő számla, de mégis visszahozza a vevő az árut, és akkor is le kell fogadnom, ha nem tud számlára hivatkozni.
Ilyen eset sok lehet, de egy életszerű példa, hogy a csak általam forgalmazott saját ,márkás hajszárító zárlatos, vagy az élelmiszerben üvegszilánkok kerülhettek. Ilyenkor vissza kell venni akkor is, ha nincs számlája a vevőnek. És bizonylatolni kell, ráadásul a nevére szóló áfás negatív számlával.
Majd az élet kitapossa az utat, most a keménykedés van, hogy nem lehet negatív CREATE számla, pedig a valóságban lehet.

[NTCA-tax]

Az előleg mindig egy adott teljesítéshez kapcsolódik, ebből a szempontból nem önálló képződmény, de van önálló teljesítési időpontja. Így már az előlegszámla kiállításakor az adókulcs meghatározható. Persze előfordulhatnak tévedések, de ekkor (is) az előlegszámlát kell módosítani, hiszen abban történt a tévedés. Tehát például 27%-kal került kiállításra az előleg, de 5%-os teljesítéshez kapcsolódik, akkor az előleg számlát kell először korrigálni.

Nem szabad elfeledkezni az esetleges önrevíziós kötelezettségről sem. Amennyiben előleg számlaként alacsonyabb adókulcsot alkalmaztunk, mint a teljesítéskor, akkor az előlegszámla módosítása önellenőrzéshez fog vezetni.

A teljesítésről kiállított végszámlába így már a helyes adókulcsú előlegszámla kerül beszámításra. Bár nagyon kreatív az előleg számlát módosító végszámla kiállítása, ugyanakkor jogszabályi oldalról nem lehet validálni.

Azt megerősíteni tudom, hogy csak a normál számlákra vonatkozik a negatív végösszeg tilalma. Számlával egy tekintet alá eső okirat lehet negatív végösszegű. Ugyanakkor igaz az a tény, hogy számos vállalkozásnál rossz gyakorlat alakult ki, és sokszor vagy a könnyebb út miatt, vagy a számlázó rendszer adta lehetőségek miatt inkább normál számla kerül kiállításra azokban az esetekben, amikor a számlát módosítani kellene. Ténylegesen igaz lehet néhány esetben az az érvelés, hogy nehéz megkeresni azt a számlát, amit módosítani szeretnénk, ezért inkább egy negatív végösszegű számlát bocsátunk ki. Ugyanakkor éppen erről írtam már több bejegyzésemben, hogy az áfa törvény ezt a gondolatot nem tudja alátámasztani. Adóhivatali oldalról pedig az áfa törvény alapján kell validálnunk a kérdésfeltevéseket, nem pedig a kialakult gyakorlat alapján.

[bakter80]

ebből nekem az jön le, ha előlegszámla készítése közben felmerül, hogy itt valamit vissza kéne fizetni, akkor az eladó és vásárló (ha megbízik egymásban) is jobban jár, ha kockás papíron bizonylatol.
(mellékszál: ha meg biztosak a teljesítés időpontjában és a végösszegben, és feltüntetik a teljesítés időpontját az előlegszámlán, akkor nem is kell végszámlát kiállítani)
vagy van olyan, hogy proforma (előlegbekérő, díjbekérő), ez teljesen törvényes, és díjbekérő kiállításakor nem történik teljesítés.
a díjbekérőt nem kell könyvelni és nem kell bevallani az áfába (igaz visszaigényelni se lehet), nem kell beküldeni online számlába sem.

tudom, hogy sok helyen a gyakorlat rossz, csak keresek olyan utakat, ami áfa törvénybe nem ütközik, és be lehet küldeni WARN nélkül.
következő ötlet (ez most nem előleg, hanem göngyöleg):
0 (vagy akár jelképes) végösszegű számlát lehet CREATE-tel csinálni (akár egy pár forintos göngyölegbeváltási díj tétellel), és erre hivatkozva lehet egy módosítót csinálni, amin meg rajta vannak a negatív tételek a göngyöleg visszaváltásáról.

[NTCA-tax]

Az előleg és a díjbekérő teljesen eltérő dolog. Az előleget szabályozza a Ptk., áfa törvény stb., tehát vannak jogi keretei. A díjbekérő nem ilyen jellegű bizonylat. Lényegében arról szól, hogy a vevő fizessen valamekkora összeget. Amennyiben a díjbekérőben az előleg kerül bekérésre, akkor az előleg megfizetésekor számlakiállítási kötelezettség keletkezik, ezzel együtt pedig adófizetési kötelezettség is. Amennyiben ez elmarad, akkor annak lehetnek szankciói.

A minimális összegű számla nagy összeggel való csökkentésével pedig az a baj, hogy a számlát a módosító bizonylat negatív összegűvé teszi. A számlát és az arra épülő módosító számlák együttesen képezik a gazdasági esemény leírását. Így pont ott tartunk, mint ahol az előbb, csak már két bizonylatot állítottunk ki érte.

A warning jelzéstől az adatszolgáltatás még feldolgozásra kerül. Tehát ha valaki attól fél, hogy a negatív végösszegű számlákra nem lehet adatot szolgáltatni, akkor az nem igaz. Ugyanakkor egy jogkövető adózó jellemzően megnézi az adatszolgáltatását és a warning jelzéseket. Nagyjából ez is a célja a warningoknak, hogy hatást gyakoroljon a számla kiállítójára. Ez igaz a negatív végösszegű számláknál a warningokra. Remélhetőleg több vállalkozás fogja átgondolni a számlakiállítási folyamatait és módosítja azt a jogszabálynak megfelelő módszerré. Ez ugyanakkor időigényes is tud lenni, nem feltétlenül napok kérdése számos adózónál.

[bakter80]

díjbekérőnél a végén természetesen lesz egy számla, csak így meg lehet úszni az előlegszámla módosításával járó rémálmot.
(bevallom nem tudom mi a különbség a proforma, díjbekérő és előlegbekérő között, a rendszerünkben proformának hívjuk).
néhány ügyélnél a gyakorlat az, hogy:
árajánlat kiküldés -> vevő elfogadja -> proforma kiküldés -> vevő kifizeti -> teljesítés, számlázás (a teljes összegről, mintha nem is lenne proforma), számla kiküldése -> ha van különbség a számla és a proforma között, akkor annak rendezése
szerintünk ez így szabályos

[NTCA-tax]

Nem biztos, hogy ugyan arról beszélünk. Az előlegszámlát az előleg megfizetésekor kell kiállítani. A díjbekérő pedig egy fizetési értesítést jelent csupán, akkor nincs pénzeszköz átadás. Amilyen folyamatot írtál @bakter80 az tökéletes, de abban nincs előlegfizetés. Amikor előleget kér az eladó, akkor arról mindenképpen ki kell bocsátani az előlegszámlát.

[bakter80]

köszönöm a választ, ennek örülök.
de gyakorlatilag itt is előbb történik a kifizetés, mint a teljesítés és számlázás.
csak itt nem hívjuk előlegnek.
miben különbözik ettől az előlegszámla, és mikor kell alkalmazni?

[Gruebber]

A cég kötőelemeket (csavar, szegecs stb) árul. Értékesíti a termékeket - naponta 2-3000 darab különféle csavar - egy összeszerelő vállalkozásnak. Az összeszerelés során külön válogatják a nem megfelelő (minőségi hibás) termékeket, majd havonta egyszer visszaküldik.
Ezekről a minőségi hibás termékekről eddig egy számlát készítettek, amin negatív mennyiségek voltak feltünteve, így a számla végösszege is negatív volt.
Hogyan számlázza le az ügyfél módosítóként ezeket a visszavett tételeket, hiszen fogalma sincs, hogy melyik számla csavarja került oda?
Ilyenkor helyes, hogy a keletkező számla CREATE után negatív értékű és WARN-os?

Ezt a szitut, hogy programozzam le?

[Macskafarka]

@Gruebber Nagyon jó az általad leírt eset, rámutat arra, hogy van olyan eset, amelyben kell a negatív CREATE számla.
Önkényesen kezdtek el WARN-t küldeni erre, mert jogszabályi lehetőség a negatív kezdő számla.
Amikor ilyen kérdés jön elő, akkor azt szokták rá válaszolni, hogy nem kell mellre szívni a WARN-t, mert ennek nincs jogkövetkezménye (pedig van, mert az ellenőrzés kiválasztás egyik szempontja lehet, és ráadásul az ügyfelek és a számlázó program forgalmazója közötti feszültséget is terheli)
A másik válasz az szokott lenni, hogy hát nem könnyű, de meg kell keresni az eredeti számlát, és azokat kell módosítani. Ennek persze sok-sok bizonylat lesz az ára, sok-sok rekord adatszolgáltatás, amiben könnyebb lesz hibát véteni, és lehet, hogy több pénzügyi rendezést is igényel.
A harmadik válasz olyasmi szokott lenni, hogy ne az eladó írja jóvá, hanem a vevő számlázza ki. Ezzel az a baj, hogy jogilag Te nem akarsz hibás csavart vásárolni a vevőd által jelzett áron és feltételekkel, de szívesen visszaveszed az általad eladott terméket, ha az hibás lenne. Nem mindegy az, hogy kevesebb árbevételnek számít valami, vagy több költségnek. Persze az árbevétel alapó adók alapja ilyenkor növekedik, ami valakinek nyilván jó.
Sok-sok ilyen gyakorlati példa van arra, hogy kell a negatív CREATE számla, akár a göngyölegnél, akár a résszámla-végszámla, akár az előlegszámla-végszámla esetén is.
Mindig problémákat okoz, ha központilag akarja valaki szabályozni a dolgokat mert központosítva nem állnak rendelkezésére azok az infók, hogy mit miért tesznek a gazdaságban.
A megoldás: vegyék ki a WARN üzenetet a negatív CREATE számlák esetén, meg ellentmond a törvénynek!

[lvitya586]

@Gruebber Ha nem lehet beazonosítani, hogy melyik számlán lett kiadva az áru, mert mondjuk nem tartozik hozzá szériaszám, gyártási sorozat (sarzs), lejárat, stb., akkor a legutolsó olyan számlára kell módosító számlát (számlával egy tekintet alá eső okirat) készíteni, amin ki lett adva a vevőnek ez az áru.

[Gruebber]

Ez komoly? Ha az számlánként csak 1000 darabot vettek, de 3000-t küldenek vissza, akkor csináljak három számlának módosítót? Vagy Stornót? Ez messze nem életszerű!

[Gruebber]

Ja, hogy visszafele kell keresgetni, szemben a FIFO raktárkezelésükkel, USD-ben elszámolt készlet árfolyam figyelésével. Érdekes probléma. Kiváncsi volnék, hogy a NAV APP-ja ezt hogy kezeli.

[lvitya586]

Ha az számlánként csak 1000 darabot vettek, de 3000-t küldenek vissza, akkor csináljak három számlának módosítót?

Nem kell három módosító. Csinálsz egy darab csoportos módosítót, amin rajta van a 3 módosítandó számlaszám és a háromszor -1000 darab.

Ha nem lehet megmondani ránézésre a visszáruról, hogy mik a jellemzői, akkor itt borul(hat) a FIFO meg a készletárfolyam.

[betasofthu]

Az áfa törvény a korrekciós számlán csak az eredetire való hivatkozást írja elő, és nem adja meg konkrétan, hogy az a számlaszám legyen. Emiatt elegendő lenne például csak úgy hivatkozni, hogy a "múlt negyedévi kiszállítások". A számlaszámmal való hivatkozás az adóhivatal által támasztott követelmény. Ezt egy adószakértő mondta nekem vagy 3 éve. Az én ügyfélkörömben is előfordul, hogy év végén szállítják vissza az év során kiszállított sérült terméket. Ha nem azonosítható be az eredeti számlaszám, akkor ezt meg kellene engedni.

[lvitya586]

Ha az áfa törvény az eredetire való hivatkozást írja elő, akkor hogyan hivatkozol az eredetire technikailag számlaszám nélkül? Milyen bizonylat készülne itt ebben a esetben, amit be is fogad a NAV warn nélkül?

[betasofthu]

Csak szövegesen. Pl: "múlt negyedévi kiszállítások". A szöveges hivatkozást is elfogadhatóvá kellene tennie a NAV-nak, vagy legyen megengedett a negatív számla is.
Ugyanez volt a mennyiségi egységnél is. Valamikor régen kötelező volt a mennyiség, mennyiségi egység és az egységár a számla tételben. Hamar rájöttek, hogy így torz számlák készülnek. A valósághoz kellett igazítani a törvény szövegét, be került hogy "amennyiben természetes mértékegységben kifejezhető". Az XML-ben megoldotta a "lineExpressionIndicator" . Ide is lehetne bevezetni egy "referenceNumberIndicator"-t vagy egy "modifyWithoutOriginal".
Még egyszer mondom: az áfa törvény nem írja elő a számlaszámmal történő hivatkozást.

[Macskafarka]

@lvitya586 Azzal, hogy nem tudható, melyik számlára kellene módosítót készíteni nem csupán technikai kérdés, számos más jogi polgárjogi vonzata is lehet. Amit írtál, hogy a legutolsó olyan számlára kellene jóváírót (módosító okiratot) készíteni, amely annak a vevőnek lett kiállítva és az a cikkszám szerepel rajta nem mindenkinek elfogadható. Kétségtelen, hogy a NAV-nak ez a megoldás nem okoz gondot, de egy termékértékesítés messze több annál, mint pusztán adózási kérdés. Kétségtelen, hogy ezzel a NAV felé szőnyeg alá lehet söpörni az ilyen típusú problémát.
Nem oldja meg azonban azt, hogy vissza kell keresni, ami ebben a konkrét esetben megoldható ugyan, de nehéz. Még ebben a konkrét esetben is gondot okozhat az, amikor a legutolsó számlán abból a cikkből kevesebb mennyiség szerepelt, mint amennyit visszahoztak. És itt lényegében egy visszafelé való görgetést kellene megvalósítani a mennyiségekkel. Ez lényegében egy LIFO szerűség, bár én nem keverném bele a készlet értékelést.
A csoportos módosító szintén járható út, de ebben is tudni kell mit módosítasz mivel. Ez ugyebár nem mindig tudható még a háttérben számlázásnál sem, de semmiképpen nem lehet elvárás az üzletben, hogy ott keresgéljenek korábbi számlák között.
Maga a csoportos módosító okirat számomra amúgy is egy nehéz kérdés, mert ehhez nem elég a számlaláncolat leképezése, hanem lánckezdő (CREATE) számla minden tételsorát önálló láncolatba kellene tudni rendezni, ami abszurd elvárás. ÉS ami teljesen kivitelezhetetlen, az, hogy a számla befogadói oldalon IS tételsor szerint láncba kellene tudni szedni, mert így kell bevallani az xx65M-02K lapon, ahol precízen le kell tudni vezetni akár a 250 tételsoros csoportos módosítő 300 tételsoros csoportos módosítójának az érvénytellenítését (stornó) is.
A lényeg: mindezt csak azért, hogy ne legyen WARN üzenet a negatív CREATE számlára, amit valaki a gyakorlattól ÉS a törvénytől elszakadva önkényesen kitalált. Vissza kell vonni ezt a WARN üzenetet, és megoldódik a mesterségesen kreált (CREATE) probléma.
Ennyi erővel bevezethetnék akár a következő OSD 3.0-ban azt is, hogy az egységár, vagy tételsor nettó értékében minden helyiértéken csak prímszám állhat, ha nem teljesül, akkor WARN üzenet érkezik minden egyes mezőre külön-külön.

[connorhu]

(A kötőelem esetén erősen sántít a példa. A gyártónak szállítókon át, gyártó műbizen keresztül, alapanyag műbiz.-ig kell tudni visszavezetni egy csavart, ha probléma van, lehessen tudni, honnan volt az anyag)

[Macskafarka]

Változtatni kell a hozzáálláson. Adózni muszáj. Adatot szolgáltatni csak annyira, amennyire az adózáshoz szükséges.
Azonban a gazdaság szereplői nem azért vannak, hogy valaki felépítsen egy jó nagy adatbázist azért, hogy hatékonyabban tudja figyelni online a folyamatokat.
Egyszerűbben fogalmazva: A számlázó programokban ki lehet fejleszteni sok mindent, de ezt NEM fogja megfizetni a felhasználó. Hogyan kellene elmagyarázni azt, hogy azért fizessen többet a programért, mert le lett fejlesztve egy olyan folyamat, amely azért lett kiallakítva, mert olyan esetben is figyelmeztetés (WARN) érkezik az adatszolgáltatásra, amikor minden törvényesen történik?
Magyarázza meg a NAV a hivatalos oldalán azt, hogy ő márpedig úgy gondolja, hogy nem lehet negatív számla, és nem számít az, ha a törvény ezt megengedi.

[Macskafarka]

@betasofthu által említett szöveges hivatkozás "múlt negyedévi kiszállítások" nekünk már szokatlan, de a világ normálisabb felén teljesen természetes dolog így hivatkozni. Mi gondolkodunk már agyonbonyolítottan, erre hívta fel a figyelmemet @betasofthu által leírtak.

[Gruebber]

@connorhu "A kötőelem esetén erősen sántít a példa." Köszönöm az észrevételt, nem műbizonylatolnak például 25000 darab M6-os anyát darabonként, és nincs SN rajta :) Szerintem nem sántít a példa, pont azért kérdeztem, mert nem tudom hogyan lehet tökéletesen megoldani.
Nem azzal van gondom, hogy programozni kell feleslegesen sokat (bár valóban lehetetlen megfizettetni a megbízókkal a belefektetett órákat), hanem, hogy nem tudom korrektül megmondani, hogy a visszakapott halomnyi M6 anyát melyik számlán számlázták ki, így nem tudom , mihez kapcsoljam a módosító számlát.

[NTCA-tax]

@bakter80 kérdésére a válasz: az előleg az, amit a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében a teljesítést megelőzően az ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyként juttat a vevő. Amennyiben maga az ellenérték kerül átadásra, akkor az már nem funkcionál előlegként. Az áfa törvény nem azt mondja, mikor kell előlegnek mikor ellenértéknek tekinteni az átadott pénzösszeget, hanem a két fél megállapodásán alapul annak minősítése.

A többi felvetésre:
Talán már többször leírtam, hogy a számlát termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról állítjuk ki. A termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén az adó alapja a pénzben kifejezett ellenérték, melyet az értékesítő kap vagy kellene kapnia a vevőtől. Ennek nem lehet negatív az összege. A negatív összeg - mint ahogy a Ti általatok hozott példákban is - a számlát módosító okiratokhoz kapcsolódik.

A módosító, jóváíró, érvénytelenítő számlákat az áfa törvény együttesen számlával egy tekintet alá eső okiratként írja le. Ennek a típusú bizonylatnak egy alapvető kelléke a hivatkozás arra a számlára, melynek az adattartalmát az okirat módosítja. Lényegében ezt a jogszabályi pontot akarjátok kikerülni a negatív alapösszegű számlákkal. Adóhivatal oldaláról ne várjátok azt, hogy egy viszonylag fontos jogszabályi rendelkezés kikerülésére elvi beleegyezést adjunk.

Gyakorlat oldaláról is nem egy esetben láttam ennek negatív következményét. Az enyhébb esetekben "csak" mulasztási bírsággal sújtottuk adózót, de voltak olyan esetek is, hogy a számla módosítások követhetetlensége jelentős összegű adókülönbözethez is vezetett. De egy jogkövető adózónál is jelentős nehézséget okozott több száz számla utólagos módosítása úgy, hogy figyelembe kellett venni a közben kiállított olyan módosító számlákat, melyek nem hivatkoztak a számlára. Egyedileg ez tökéletesen ment az adózónak, de több száz számla esetén a manuális keresés már messze más kihívás volt.

A warning-nak éppen az a szerepe, hogy felhívja adózó figyelmét arra, hogy az általa kiállított bizonylat nem feltétlenül felel meg a jogszabályi követelményeknek. Persze ennek tudatában folytathatja a számlakiállítási gyakorlatát, ugyanakkor mi azért abban bízunk, hogy az adózók egy jelentős része átgondolja azt.

[Gruebber]

Köszönettel vettem a tájékoztatást, mint jogkövető személy próbáljuk is teljesíteni a lehetetlent. A konkrét kérdésre még mindig nem kaptam választ:

1. a csavarok ki lettek számlázva, ki lettek szállítva, a vevő átvette.
2. számla be lett küldve, a gazdasági esemény lezárult.
3. fél év, egy év, két nap múlva kiderül, hogy van hibás termék.
   Miután a számlázott gazdasági esemény úgy teljesült akkor azon az áron ahogy a számlán szerepel, miért kellene ezt módosítanom?
   Ilyen esetben az, hogy a hibás terméket visszaveszem, egy új gazdasági eseményt indít el.
   Nem meghatározható, hogy melyik számlához köthető a hibás termék, ilyenkor mi az eljárás?

[NTCA-tax]

Amennyiben teljesen ömlesztett termék (nem lehet egyediesíteni a számlán), akkor egy jó megoldás, ha az utolsó számlát módosítja az eladó. Vagy ha a visszahozott csavar több mint ami az utolsó számlán szerepel, akkor időben elkezd visszamenni és a korábbi számlákat módosítja. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a vevő több csavart hozott vissza, mint amit összesen kiszámlázott, akkor dönthet, hogy átveszi-e (ekkor a vevő eladóvá válik), vagy csak a vásárolt mennyiségig veszi vissza.

[Macskafarka]

Voltak már olyan elvárások a számlakiállítók felé, amelyekért komolyan büntettek , de mivel irreális volt, ma már csak mosolyogni lehet az egykori keményen szankcionált elváráson.
Ilyen volt a példányszám szerepeltetése a számlákon, valamint a példányokkal való elszámolás követelménye, vagy az aláírás megkövetelése, de olyanra is emlékszem, hogy kimondták, hogy azért nem lehet stornózni, mert a stornó szó nem szerepel az áfa törvényben. Túléltük, meghaladta a keménykedést az élet. Most is ezt várom.
Az igazi probléma az, hogy egy OSD 2.0 struktúra bevezetésekor (aminek csupán technikainak kellene lennie) megjelenik egy olyan elvárás, ami NINCS benne a törvényben. Vagyis ezt azt jelenti, hogy nem maga a törvény számít, hanem valami más. Ez az igazi probléma!
Amit írtam, nagyon is valós félelem, hogy az OSD 3.0 bevezetésekor csak minden helyiértéken prímszámok esetén nem kapunk WARN-t

[bakter80]

Köszönöm a választ, ezt gondoltuk mi is.
Amelyik cég a rendszerünkben előleget használ az általában úgy van, hogy kifizet a vevő egy nagyobb összeget, és utána (akár több éven keresztül) ennek terhére vásárolgat valami szerződés alapján (szerintem kb. kavicsot, nincs gyári száma:) ).

Talán már többször leírtam, hogy a számlát termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról állítjuk ki. A termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén az adó alapja a pénzben kifejezett ellenérték, melyet az értékesítő kap vagy kellene kapnia a vevőtől. Ennek nem lehet negatív az összege. A negatív összeg - mint ahogy a Ti általatok hozott példákban is - a számlát módosító okiratokhoz kapcsolódik.

Amúgy totál felesleges a navnak a negatív végösszegen rugózni, mert simán lehet úgyis negatív az áfa, hogy közben a számla értéke pozitív.

Megpróbálom szemléletesen szemléltetni:
Képzeljünk el egy teljesen nyílt, szabályos, baráti országos, pályázatos közbeszerzést rubelben Alcsúton az új jégkorongstadion beléptetőrendszerére amit a képzeletbeli L&L Kft. nyer meg.
A számlát kiállítják délelőtt, az összeg 990 000 000 rubel, a rubel árfolyama 4 Ft.
Még aznap délelőtt titkosítják egy sokkal nagyobb értékű közbeszerzés adatait 50 évre.
Erre a forint árfolyama zuhanni kezd, a déli kamatfrissítéskor az MNB honlapján már 7 Ft szerepel.
A számlát módosítják délután, a végösszege 99 000 000 rubel lesz, mivel megtalálják Piri néni billentyűzetébe szorult hibás M25-ös csavart (amit majd később visszáruznak Gruebber kolléga számlázójával), ami az elütést okozta.
A fizetendő áfa az eredeti és a módosított számlával együtt így egészen pontosan -2 277 000 000.
(4 * 990 000 000 (3 960 000 000) - 7 * 990 000 000 (6 930 000 000) + 7 * 99 000 000 (693 000 000) = -2 277 000 000)
Megnézném azt a NAV revizort, aki le mer majd menni emiatt Alcsútra.

[bakter80]

Eszembe jutott még egy lehetséges probléma:
Tegyük fel, hogy van egy márkaképviseleti cég, garanciális problémákat is fogad.
A vevő garanciális problémával lép fel, aminek vagy pénzvisszafizetés, vagy értékcsökkentés a vége.
Megvan az eredeti számla is, de azt egy másik cég, másik adószámmal állította ki.
Ha én felküldök egy számlát modifyWithoutMaster-rel, és beírom az eredeti számlaszámot, akkor még WARN-t se kapok.
Mi ilyenkor a helyes eljárás?

[NTCA-tax]

@bakter80 utolsó példájában nem érzem a termékértékesítést. Ez inkább számviteli bizonylat lesz, mint számla.

@Macskafarka prímszámos felvetését megfontoljuk, főleg ha tömeges igény is van rá :)

Az elszámoló számla kérdésére van egy külön issue. Bár ott nem csak áfa törvény térfelén játszunk, ezért nehezebb a kérdés belső egyeztetése.

Ezt az issue-t jelenleg lezárom. Amennyiben további kérdés felmerülne, akkor egy új issue-t érdemes rá nyitni.